De La Motte Kastély Cserépkályha Készítője
- Original
- Media
- A kastély története › Kastélymúzeum - De la Motte kastély, Noszvaj
- Serie
- Pelicula completa
Az angol kertek főbb jellemzői mind - mind megtalálhatók itt, a szentimentális hangulatú kanyargó ösvények, nagy gyepfelületek, évelő növények színes kavalkádja, szabálytalan virágágyások és a ligetesen kiültetett fák és cserjék alkalmazkodnak a természet formai szabálytalanságához. A De la Motte kastélymúzeum lehetőséget biztosít óvodás és iskolai csoportok számára, hogy Ismeretterjesztő foglalkozáson vegyenek részt. A foglakozás tartalma: -a kastélymúzeum bemutatása -időszaki kiállítások bemutatása (pl.
Original
A De la Motte-kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje De la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. A keleti homlokzat előtt, az oldalszárnyak között (cour d'honneur-ös elrendezés) pompás park áll díszlépcsővel. Az utcától kovácsoltvas kapu választja el, a kapu egyik oszlopán az Almásyak címerét tartó unikornis (egyszarvú paripa) áll. A főépület tengelyében háromablakos, díszes középrész látható, földszintjén szerény bejárati ajtóval, felette erkéllyel. A nyílászárók, ajtók, ablakok eredetiek, tölgyfából készültek, barokk stílusban, rajtuk eredeti míves zárak. A díszteremben lévő eredeti, copf stílusú cserépkályhát Magner Károly győri fazekasmester készítette. A díszteremből balra a szalonba, más néven a római szobába jutunk, amelynek mennyezetén görög mitológiai témájú freskót látunk.
Media
A barokkos freskón szatír kecskével, játszó puttók, férfi- és női figurák láthatók. (Egyes vélemények szerint Zeusz, Héra és Ámor. ) A terem nevét a falakon látható római légiós jelvényektől és az ablakmélyedésekben látható, Domitianust, Titust, Othot és Vespasianust ábrázoló portréktól kapta. A díszteremből nyílik az északi sarok rizalit emeleti szobácskája, az ún. madaras szoba. A falakon, festett építészeti keretben egzotikus madarak láthatók, a nyílások felett sasok, a párkány felett festett, áttört rács, ismét egzotikus madarakkal. A pikáns bájú, franciás mű minden bizonnyal XVIII. századi francia előképek alapján készült 1780 körül. A De la Motte kastélyhoz tartozó hatalmas zöld park, növény ritkaságaival nem csupán egy átlagos kert. Nem véletlen szerű, vagy pillanatnyi ötletek szülte kompozícióját találhatjuk itt fáknak, bokroknak és virágoknak, hanem nagyon is tudatos tervezés eredményeként egy csodaszép angol kert veszi körül a késő barokk építészeti stílus egyik hazai gyöngyszemét a noszvaji De La Motte kastélyt.
A kastély története › Kastélymúzeum - De la Motte kastély, Noszvaj
- Egy különc src feljegyzesei ebook 5
- Fatih harbiye 18 hunsub eredeti live
- De la Motte-kastély - Képek, Leírás, Elérhetőségi információk kiránduláshoz
Serie
lugasra emlékeztet, távolban feltűnik a versailles-i kastély perspektivikus architektúrája, emlékeztetve arra, hogy a megrendelő francia származású volt. A földszinti előtérből nyílik a kápolna, amelyet 1802-ben alakítottak ki, illetve rendeztek be, eredetileg a család tagjai számára, de idejárt a falu kevés számú katolikusa is. Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn át az emeletre jutunk. Innen a park felé nyíló ajtó az épülettel három oldalról körülhatárolt barokk udvarra vezet. Az emeleti előtér mennyezetét freskó díszíti, amely Auróra diadalmenetét ábrázolja, Kracker János Lukács művész festette 1778-ban. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik, Venus, Apolló, Diana, Mars, Euterpe, Merkur építészeti formákba kényszerített figurái láthatók. A művész franciametszeteket használt előképnek, ezek jellegzetessége volt a mitológiát kigúnyoló, racionalista felfogás. Az előtérből a középső ajtón a díszterembe lépünk, amelynek mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenetet látunk, középpontban látható maga Bacchus a sátrában, éppen italozás közben, körbe-körbe bakkecskével huzakodó, boros amforát felborító puttók, majd Noé lerészegedése és fekvő nőalakok szőlőfürttel.
Pelicula completa
Az Iparművészeti Múzeum jelentős cserépkályha-gyűjteménnyel is büszkélkedik. A teljes egészében fennmaradt kályháink egyike ez a pompás, kék-fehér ónmázzal borított "terülőmustrás" darab. Csempéinek készítői az anabaptista hitű – a korabeli forrásokban leginkább "újkeresztényeknek" nevezett – habán fazekasok voltak. Fajansz technikájú, gyönyörű virágmintákkal festett kerámiájuk drága luxuscikknek számított, és talán kevésbé ismert, hogy a reprezentatív edények mellett kályha- és falicsempéket is készítettek. Kályhánk domború, stilizált növényindákból alkotott dísze egymásba kapcsolódó, végtelenített mintát ad ki. A mintatípus a német területeken a 16. századtól vált népszerűvé, szokás tapéta- vagy brokátmintának is nevezni. Ilyen gazdag, teljes, 17. századi habán fajanszkályha nem sok maradt fent, különösen szerencsés, hogy Budapesten kettő is található – a másik, Liptónádasdról származó kályha a Magyar Nemzeti Múzeumban van. A tárgy fontosságát jelzi, hogy 1890-es megvásárlása óta gyakorlatilag folyamatosan látható volt: először a múzeum egykori, Andrássy úton lévő épületében, majd a jól ismert Üllői úti palotájában, itt is két helyen: legtovább az ún.
A télikert tetején kialakított és gyönyörű kilátást nyújtó terasz díszes vas védőkorlátjában ott találjuk az A, J és H, C monogramokat, amelyek a márkit követő Almásy János és Haller Cecília neveit és birtokosságukat örökíti meg. A kastély és birtok a márki halálával az elsőszülött Almásy János tulajdonába került, aki a díszudvart lezáró kerítésben lévő főkapu oszlopfőjére egy-egy unikornist (egyszarvút) állíttatott, amelyek mellső lábaikkal a nemesi családi címert tartják. A kastély állandó lakhelyként szolgált a családnak és bizonyára társasági életet is teremtettek, amelyre, mint művészetpártolók, meghívták az akkoriban Egerben vendégeskedő Dérynét is. Erről egy írás is tanúskodik és a tiszteletdíj kifizetését is rögzíti. Bizonyára nem Déryné volt az egyetlen művész, aki megfordult a kastélyban. 1869 őszén Steinhauser István 96 ezer forintért megvásárolta a kastélyt és az egész Almásy-birtokot, amelyet az 1878-ban házasságot kötött Berta nevű leányának adott hozományul. Így a kastély egy újabb birtokos, Steinhauser Berta és férje, Gallasy Gyula vezér-hadbiztos tulajdonába került.